Harminc
Presser Gábor – Sztevanovity Dusán
|  |  | | |
| Kedd volt, vagy | szerda, | ki tudja | már |
| | |  |  |
| Foszlik az | emlék, a | nóta el | áll |
| |  | |  |
| Ültünk ott | hárman, úgy | harminc kö | rül |
| |  | |
| S a | mama még | ránk szólt: a | kávé kihűl! |
A Gellértből nézett egy hotellakó
A legelső kíváncsi hölgy hallgató
S az ablakot ránk csapta, elég rossz jel
Na, ezt a dalt jó gyorsan felejtsük el
| |
| - | Mennyi? |
|  |
| - | Harminc! |
| |
| - | Mi harminc? |
| |
| - | Mi mennyi? |
| | |
| - | Ez már | nem vicc... |
| | |
| - | Próbálj meg | nevetni! |
| | | | |
| - | Leírtuk | párszor az | utolsó | dalt |
| | | |
| - De a | másnap | egymáshoz | visszazavart |
Készültünk olykor, hogy kimondjuk bátran
S a szövegek gyűltek a papírkosárba
Volt már, hogy majdnem a kardunkba dőltünk
A hanglemez kicsi lett, mi meg kicsit nőttünk
A gyereket neveltük, s vittük a Padlásra
Ő viszi most már a sajátját, hadd lássa
Szerelmek, barátok útja elvált
Mi kibírtuk, ki hinné, harmincon át
- Mennyi?
- Harminc!
- Mi harminc?
- Mi mennyi?
- Ez már nem vicc...
- Próbálj meg nevetni!
- Megírtuk párszor az utolsó dalt
- De a másnap egymáshoz visszazavart
Íródott ez a dal pontosan 30 évvel azután, hogy elkészült Zorán első albuma, Presser Gábor és Sztevanovity Dusán dalaival