Nyomtatás

Az ünnep

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán


ritka percek selyemszalagját most együtt bontsuk fel,

számlát úgysem veszíthetjük el, most mégis rejtsük el,

S mint szelíd kéz a lázas gyermek forró homlokán,

Vagy rossz álom, ha felriaszt, és odabújsz hozzám,

Olyan jó-jó-jó, de mondd, hány perc az ünnep?

Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?

A béke, nehogy végleg elfelejtsd, üzen, hogy létezik,
Mondd, meglep-e, ha átnyújtom neked az ünnep perceit?
S csak félrekapcsolt csengetés, ha drága hangot vársz
Vagy régi zsebben maradt pénz, mit szűk napon találsz
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mit ér az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?