Elmúlt a jó idő
Oliver Blume – Sztevanovity Dusán
|  |  |  |  | | |
| Azt hiszem | , | igazán | semmit nem je | lent | |
| |  |
| Az a | néhány nap veled | |
| | |
| Egy könnyű | kaland, mint egy dal | ban |
| |
| De zenéje | visszatér |
Azt hiszem, semmi nem történt velem
Kicsit hazudtam szerdán, s pénteken
És tudtam, lezár úgyis mindent
Az a vonat, a búcsúzás
A legjobb megoldás
| | | | |
| Elmúlt a | jó idő, | | megtört a | rend |
| | | | |
| És néhány | mondat, és egy | nevetés | dallama vissza | cseng |
| | | | |
| Elmúlt a | jó idő, | | elment veled | |
| | | |
| És ami | itt maradt, az | nem nagyon kell ne | kem |
És nem tudom, hogyan képzeljelek el
Milyen a ház, az út, az emberek
És milyen mondatokat mondasz
Mikor ugyanúgy ébredsz fel, és kinek mondod el
Te máshol, másik nyelven ébredsz
S talán nem is érteném
S ébreszt egy másik ablak, másik fénye
Egy más nap reggelén
Egy világ választ el és nem értem
Hogy miért vagy közel
Ha többé úgysem érlek el
Nem lehet, tudom jól, hogy nem lehet
Hiszen én tiltottam meg
Egy hibás mondatért, a semmiért
Egy kicsi szerelemért
Mégsem dőlhet ránk
Egy létező
Egy meglevő világ