•  Nyomtatás

Hadd legyen

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán


Volt már csend, ólommal í-rott rend

S utána volt már fény, s könnyeztél úgy, mint én

Emlékszem, volt már nyár, s fagyott szívvel őszt vár-tál

Vétkeim meg-gyón-nám, ha bűnöm lát-hat-nám

Ott voltam bár, s nevemre száll

Hogy torz lett a dal, ha torz volt a táj

S csak kérni van hatalmam már:


Hadd legyen sír-ban csend

S reménynek hely ott fent

S addig a part men-tén

Hadd legyünk ő és én


Hadd legyen jó kenyérhez szó

Szerelmet vá-lasz-tó

Hadd legyen vég az istenektől

S béke az em-ber-től

Volt már szebb, s tegnapom mind több lett
S nem tudom, hogy múlt el, csak néha néztem fel
Mennyiszer volt már nap, az alkalmak elmúltak
S te nem tettél mást mint én, a semmit, úgy mint én
Ott voltunk már, s nevünkre száll,
Ha torz lett a dal, ha torz volt a táj,
Csak magunkhoz könyörgök már

Hadd legyen holnap még
Hadd legyen rossz, vagy szép
Hadd legyen gyermek sok
Hadd legyen ő majd jobb

Hadd legyen vers, se szép se jó
Vájt fülűt bosszantó
Hadd legyen föld, hadd legyen ég
S gyermeteg bölcsesség

Hadd legyen fütty, hadd legyen taps
Zene, mit tőlem kapsz
Hadd legyen gond, hadd legyen baj
Városban füst és zaj

Hadd legyen úgy, ahogy még van
Hadd legyen még jobban
Hadd legyen még a csoda, hogy vagy
Szerelmem el ne hagyj