Sztevanovity Zorán hazajött. No persze, ez kis túlzás, de van benne némi igazság, ugyanis már sokadik éve „bérli" az április hónapot a népszerű gitáros-énekes zenész barátaival együtt a városunkban. Mint mindig, ezúttal is a művelődési központ fogadta őket és a rájuk kíváncsi tömegeket.
„Elmegyek, mert egyszerűen imádom Zoránt, bár tudom, újdonsággal nem tud szolgálni„ – mondta egyik ismerősöm a koncert előtt. Bevallom én is kíváncsian vártam az előadást, vajon képes-e megújulni az örökifjú, a nők egykori bálványa. Hál’ istennek, nem csalódtunk, bár egy kicsit megijedtem a „bevonuláskor„, amikor felfedeztük: az eddig jól megszokott, mondhatni „Zoránhoz nőtt” dobos, billentyűs és szájharmonikás hiányát. Rögtön kiderült, hogy újításról (!) van szó: a koncert a tavaly megjelent „Hozzám tartozol" című, Zorán eddigi lírai, szerelmes dalait összegyűjtő albumra épül, s egy picit meghittebbé akarja varázsolni az előadás hangulatát. Kuriózumként pedig most tangóharmonikás volt a szájharmonikás helyett a kísérők között.
S, hogy nem csupán „a szokásosat„ játszották Zoránék, arra példa az egykori LGT-sláger, a Kék asszony unplugged változata, vagy a Vasárnap délután női „vokálosítása". Egy régi Metró-számot (Egy szót se szólj) rock stílusban tártak elénk, az egész műsort lezáró Hadd legyen című imadal méltó befejezése volt az egésznek. (A testvére, Dusán által írott e dalszöveget Zorán hasonlította még tavaly egy igazi imához.)
Egyébként roppant megható és szimpatikus volt mindaz, ahogy barátairól, testvéréről és zenésztársairól beszélt, ahogy bemutatta a színpadon lévőket – Horváth Kornél ütőhangszerest, aki akárcsak a legutóbb, tapsvihart aratott; Sipeki Zoltán gitárost, aki a háttérben meghúzódva szó szerint síratta hangszerét; Lattmann Béla basszusgitárost; Orosz Zoltán tangóharmonikást; a két vokalistát, a lenyűgöző hangú Faith Ildikót és Magyar Hajnit – hadd kerüljenek ők is egy kicsit rivaldafénybe.
Zorán ismét bizonyított, az esetleges kétkedők ellenérzéseit is eloszlatta. Újfent bebizonyosodott, hogy a gyönyörű és igényes muzsikával tálalt szövegcentrikus zene tovább él.

•	Nyomtatóbarát változat