Vissza a főoldalra
Életrajz Életrajz Életrajz
Diszkográfia Diszkográfia Diszkográfia
Dalok Dalok Dalok
Szerzők Szerzők Szerzők
Zenésztársak Zenésztársak Zenésztársak
Koncertek, turnék Koncertek, turnék Koncertek, turnék
Sajtó Sajtó Sajtó
Fotóalbum Fotóalbum Fotóalbum
Zene Zene Zene
Videó Videó Videó


Sajtó

Elixír
1999. október

Közelkép

Zorán

Lehet, hogy nem hangzik tudományosan, de állítólag a Bolognese az egyetlen kutyafajta, melynek a szőrére senki sem allergiás. Hát édes pofa, annyit mondhatok, mármint Fruzsina, aki „mindenórás kismama" volt ottjártamkor. A ház ura, bár velem beszélgetett, láthatólag tekintetével mindig követte a barátságos fehér gombolyagot.

Születési hely és idő: Belgrád, 1942. III. 4. délelőtt.

– Te leszel vele az izgalmas pillanatokban – egyáltalán: felkészültél a kiskutyák fogadására?

– Persze, mindent előkészítettem, és bár elutazom néhány napra, nagyon remélem, hogy itt leszek, amikor kell. Tudom, hogy szüksége lesz rám.

– Két és fél évig jártál a műszaki egyetemre, és meglepve vettem tudomásul, hogy rengeteg bútort (gyönyörűek!) te készítettél a lakásban, sőt a berakásos boltív is a te kezed munkája. Nagyon racionális ember vagy?

– Is. Nem mondom, hogy ez a legjellemzőbb. Az élethez mindenre szükség van, és egyszerre.

– Mennyire érdekelnek a határok? Azok a fajta tudományok, teóriák, filozófia, ahol a nagyon józan, reális ember már gondolkodás nélkül nemet mond.

– Ugyanúgy, mint mindenkit, engem is megcsapott a természetgyógyászat, az ezotéria szele a rendszerváltás után. De nem szeretem a különböző megismert utakat kapaszkodónak használni. Szerintem, ha az ember egyetlen úton indul el, akkor sok mindenből kimarad: nem ismer meg másokat. Nincs módszerem, ami hasznos lehetne bárkinek.

– Akkor ne kreáljunk filozófiát a véleményedből!

– Lényegében a harmonikus összevisszaság híve vagyok. Se sok, se kevés! Mérei, a matematikus írja, hogy a világegyetem véletleneken alapszik, és a látszólagos káosz nélkül nem is működne. Az állandóság pedig aberrációhoz vezet. Néhányszor éreztem kísértést arra, hogy egy-egy irányzat magával ragadjon, nem pusztán a tan, csak a gondolkodásmód miatt, de mindig arra jutottam, hogy ha lehorgonyzok, beszűkül a látásmódom. Olyan könnyű bekattanni, és akkor már nincs visszatérés vagy áttérés.

– Már megfogalmaztad dalban, de mégis: miben hiszel?

– Ha Istenre gondolsz, számomra nincs megfogalmazható alakja, formája, liturgiája, mégis mindent áthat. Az ember természeténél fogva nem alkalmas arra, hogy hit nélkül képes legyen normális életet élni.

Sokan kihasználják a tudatlanságot vagy a rászorultságot. Ugyanakkor találkoztam csodálatos képességű emberekkel is. Ilcsi nénit például mindenki ismeri: szerintem ő több, mint kozmetikus. Tud valamit a növényekről, tán ösztönösen is megérezte annak idején melyikért kell lehajolni, aztán a tanulás és a tapasztalatok ötvözete egész laboratóriumot hozott létre. Ez értékes. Érékes a népi gyógyászat is, mert évszázados alapokon nyugszik, és a használhatatlan módszereket megette az idő. A gyógyítás összetett dolog.

– A hit ott is fontos szerepet játszik.

– Hinni kell a gyógymódban, az orvosban és a saját gyógyulásunkban. Tudom, mennyi lelki eredetű betegség van, és azt is, hogy a lelki folyamatok kémiai folyamatokká alakulnak. És jó ezt megakadályozni. Nekem is volt az életemben egy olyan időszak, amikor nem tudtam megbirkózni a valóság kínjaival. Egy darabig nyugtatókon éltem, hogy túléljek. Nem sokáig, és azután szépen elhagytam. De igenis akkor nem láttam más megoldást.

– Mindenkit megrázott feleséged halála. Egy ország gyászolt veled. A legtöbb ember ilyenkor fájdalommal kérdezi: „miért"? Találtál választ?

– Ez a Jób-probléma. A bűn és bűnhődés vagy büntetés kérdése. Nem... se földi, se transzcendens választ nem találtam. Mindent, de mindent megtettünk a feleségem gyógyulásáért. Külföldön is voltunk, egy híres klinikán, ahol minden olyan olajozott, mint a kórházas filmeken, profi... talán ettől hideg is kicsit. Éva komolyan agykontrollozott is, és azt mondta, sokat segített a fájdalmak elviselésében. Azt is mondta, hogy jobban hisz nekem, mint az orvosoknak. Tudtam eddig is, de azóta még jobban, hogy mennyire fontos az orvos-beteg viszony.

– Lányod most 15 éves. Lágyabb lettél, engedékenyebb?

– Igen. Bár mindent megbeszélünk, tudom, hogy szüksége lenne valakire, akivel női dolgokról sutyoroghat. Én férfiként látom a világot.

– Már mindent elértél a szakmában, amit lehet. A legutóbbi koncerteddel is megtöltötted a Sportcsarnokot. Jól érzed még magad a színpadon?

– Egyre jobban. A zenélés maga is egyre jobban esik, és addig jó, amíg egyszerűen nincs időm új dalokat írni, pedig a fejemben születnek folyamatosan.

– Sok fiatalnak is lehetőséget adsz a bemutatkozásra a koncertjeiden.

– Csak azért, mert tehetségesek. És amikor jó zenészek születnek, csodálatos bábáskodni. Tanítani sosem tudtam, mert nehezen viselek mindent, ami nem rögtön jó. Én így tudok tenni értük...

Kiskutyástól kikísértek a kertkapuig. Fruzsina már nagyon döcögve követett, és én arra jutottam, hogy Zoránnal beszélgetni is élmény. Határtalan nyugalom és körültekintés veszi körül, és sok-sok szeretet. Vajon tudja-e, hogy mennyire árasztja? Hm... legközelebb megkérdezem.

Barkó Judit

Nyomtatóbarát változat