Vissza a főoldalra
Életrajz Életrajz Életrajz
Diszkográfia Diszkográfia Diszkográfia
Dalok Dalok Dalok
Szerzők Szerzők Szerzők
Zenésztársak Zenésztársak Zenésztársak
Koncertek, turnék Koncertek, turnék Koncertek, turnék
Sajtó Sajtó Sajtó
Fotóalbum Fotóalbum Fotóalbum
Zene Zene Zene
Videó Videó Videó


Sajtó

Napi Magyarország
1999. november 3. szerda

Közelről: Zorán

Amikor a hatvanas évek elején a beatőrület megszállta az ifjúságot, hazánkban is sorra alakultak az úgynevezett beatzenekarok. Ezek egyike volt a Metró együttes, melyet Sztevanovity Zorán tizenkilenc évesen, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként alapított. Zorán és csapata a Metró (1969) az Egy este a Metró klubban (1970) című albumokat és megannyi kislemezt hagyott maga után. De a legenda 1972-ben szertefoszlott, és Zorán szólókarrierbe kezdett.

Diplomata szüleivel még gyermekként települt át Belgrádból Magyarországra. A zenével már hazánkban került közvetlen kapcsolatba akkor, amikor az egyébként zenekedvelő szülei a szomszédságban lakó zongoratanárnőhöz járatták testvérével, Dusánnal együtt. Középiskolások voltak, amikor barátaikkal a külföldi slágereket játszották, és a zene egyre jobban az életükké vált.

A Metró együttessel 1963-ban röppent be a honi köztudatba a Ki mit tud? egyik győzteseként. Ettől kezdve sorra ontják a mára örökzölddé vált dalokat: Citrom ízű banán, Mária volt, Kócos kis ördögök voltunk...

A népszerűséget, hírnevet hozó Metró felbomlása után Zorán szólópályára lépett. Már első albuma (Zorán, 1977) egy életre maghatározta a zenész pályáját. Szellemiségét alapvetően testvére, Dusán versei és Presser Gábor zenéje határozzák meg, de maga mögött tudhatta a hazai könnyűzenei élet más kiválóságait is, Dés Lászlót, Gerendás Pétert és még sokan másokat.

Zorán őszinte vallomások, érzések, emberi és társadalmi problémák megszólaltatója. Dalain már nemzedékek nőttek fel, állítása szerint a fiatalabbak többnyire szüleik hatására ismerik meg számait. Ez lehet az oka annak, hogy koncertjein a közönség soraiban nem csak nemzedékének tagjai, hanem a következő generáció képviselői is helyet foglalnak.

Zoránt – ahogy a hazai könnyűzenei élet több neves személyiségét is – az előző évtized végétől új oldaláról is megismerhettük. B. Tóth László felkérésére közel hatórás műsort vezet a Calypso rádióban. Ha pedig egy ideig nem hallhatjuk a zenés csatornán, máris sejteni lehet: lemezt készít.

A dallam, a szöveg és az előadó hitelét a közönség és a szakma egyaránt elismerte: 1982-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, majd jó egy évtizeddel később, 1994-ben Arany Európa-díjjal jutalmazták. Az utóbbi évtizedben az előadóművész és szerzőtársai a szokásosnál is termékenyebbnek bizonyultak. „Valamit elkezdeni mindig könnyebb – indokol az előadó –, mert akkor felfigyelnek arra az emberek. Sőt a hatvanas-hetvenes, de még a nyolcvanas években is működött egy igen erős cenzúra, minek következtében nem feltétlen a tehetségek kaptak lehetőséget. Be kell vallani, ma sem könnyű érvényesülni."

Zoránnak azonban sikerül, hiszen a napokban jelent meg legújabb, immáron tizennyolcadik szólóalbuma, melyen az „Ablak mellett„ ülve, a vonatból szemlélve énekli meg a múlt és a jelen keserű és édes, halovány és jelentőségteljesebb pillanatait. A stílus, ami a hetvenes évek végétől jellemzi Zorán dalait, gyakorlatilag nem változott. Az új korong különlegessége, hogy kizárólag Presser és Dusán számok szerepelnek rajta. „Alkotótársaimban és bennem is megszólalt egy hangocska: ideje lenne új produkciót készíteni, reagálni a változó világ változó dolgaira" – mondja az énekes.

Hosszú munka előzte meg ezt a korongot is, éjszakákon át szöszöltek olykor egy-egy mondaton vagy szón, hogy mindannyiuk és a hallgatók számára is hitelesen hangozzék valamennyi nóta minden egyes sora. Bizonyára ez az igény vezérli majd a következő években is, mivel tervei között a koncerteken kívül még további négy nagylemez készítése is szerepel.

Farkas

Nyomtatóbarát változat