Sztevanovity Zorán új, máris sikeres lemezét hathetes turnén mutatja be. Először arról kérdeztük, más-e ez a koncertkörút, mint régen.

– Turnézni még a Metró-korszakban kezdtem. Eleinte a hatvanas évek sztárjait kísértük, később önálló műsorral vándoroltunk. Lényegében ez a mostani felállás is olyan, mintha egy együttes volna a színpadon: háromtagú lányvokál és öttagú zenekar kísér. Aki kicsit is ismeri a mai viszonyokat, az tudja, milyen drága mulatság.
– Mégis, a tetemes kiadásokat miből lehet fedezni?
– A Neményi Rt., a BMW magyarországi képviselője járult hozzá a tv-show és a lemezfelvétel költségeihez. A BMW „filozófiájához" tartozik az értékállóság, a szolidság, az elegancia – úgy látszik megfeleltem ezeknek a kívánalmaknak. A turnét ezen kívül a Trendex is támogatja.
– Kicsit furcsa egy énekes szájából a szponzorok dicséretét hallani...
– Huszonvalahány éve vagyok a pályán, de teljesen szokatlan, hogy ilyen tárgyalásokat kell folytatnom. Először fölmerült bennem, hogy most talán eladom magam, de aztán beláttam, hogy a szponzorok Nyugaton is mindig a befutott művészeket segítik – s ez rangot is jelent. A turné inkább a lemez népszerűsítését szolgálja: a jegybevétel nem fedezné a költségeket. Csak önmagamat kell adnom! Továbbá reprezentálnom: például egy új típusú BMW-vel közlekedem. Ami tényleg fantasztikus kocsi, meg is csodálják mindenütt.
– Mit mutatnak az első koncertek?
– Debrecenben például a 650 főt befogadó Bartók-teremben még 200 állóhelyet is eladtak. Nagy szó ez a tévéműsorok konkurenciája idején.
– A zene mellett manapság a látvány is igen fontos a közönségnek. Hogyan készülnek a Zorán-klippek?
– Állandóan formálódva, Dusán, Presser és jómagam egymásra hatása, közmegegyezése révén. (Nem hagyhatom ki a feleségemet sem: tőle is sok jó ötlet származik.) Valódi csapatmunka ez, bár nincsenek formális keretei. A mostani tv-showt Dusán rendezte, Andor Tamás pedig beleérzéssel fotografálta – látszik is a kameravezetésen a filmes szaktudása... Vannak persze konfliktusok is köztünk.
– Mennyire van helye a lemezeken a politikának?
– Az utolsó lemez négy és fél éve jelent meg – azóta volt egy rendszerváltozás. Azt gondoltuk, ezután a profik dolga lesz a politizálás, és a sorok közötti üzengetés feleslegesé válik. Az élet azonban ránk cáfolt. A lényeg az, hogy ne csak érdektelen magánügyekről énekeljek. A Volt egy tánc szövegét például Dusán a szüleinkről írta, mégis sokan ráismernek benne a saját életükre.
– Hogyan vélekedik – félig-meddig érintettként – a jugoszláviai történésekről?
– Belénk soha nem neveltek nacionalizmust, sovinizmust a szüleink. Épp ellenkezőleg: magunk is befogadottak lévén, belénk ivódott, hogy nem a születés, a vallás számít, hanem az emberi értékek, amelyek függetlenek amazoktól. Ezért nézek szomorúan délre. Függetlenül a származásomtól, egyformán haragszom mindkét félre, mert úgy látom, istenigazában egyik sem kívánja a békét. Mégis reményt jelent például annak a belgrádi és zágrábi fiúnak a levelezése, amit az egyik lap közölt nemrég: egyiküket sem nevelték sem szerbnek, sem horvátnak, s nem értik, miért kellene most egymásra lőniük. Szerintem az idősebb korosztályok bosszúvágya is belejátszik az eseményekbe.
– Hogyan zárul az óriás turné?
– Az utolsó buli egyetlen előadás lesz a Vígszínházban, november 26-án. Mindössze 1100 jegy vár gazdára; az árusítást már megkezdték a színház pénztárai. Eredetileg ide akartam meghívni vendégként a hajdani Metró-tagokat, de közben kiderült, hogy ez egy külön misét is megér: a Metró együttes, ha minden igaz, jövő márciusban áll össze újra egy Budapest sportcsarnokbeli koncert erejéig.

•	Nyomtatóbarát változat