Az idei év nem jubileumi, nem kötődik semmilyen különleges évfordulóhoz. Ez is olyan, mint minden fellépés, minden lemez Zorán életében. Az állandóság és a minőség a legnagyobb érték Zorán művészi pályafutásában.

Közönségét sosem érheti kellemtelen meglepetés, magas fokú zenei igényessége biztos élményt jelent a koncertlátogatóknak.

Beszélgetésünkre az idei tavaszi koncertsorozata kapcsán került sor.

– Ez az év folytatása az előzőnek vagy talán valami új kezdődik? Mire számíthatnak Zorán tisztelői, barátai?
– Az én életemben minden összefüggésben van, ilyenformán az idei koncertjeim is természetesen kapcsolódnak az előzőekhez. Úgy állítottam össze a műsoromat – mint mindig –, hogy legyen benne sajátos íz, ami mai, 1997-es. Van egy kedvenc olvasmányom, Mérő László Mindenki másképp egyforma című könyve. Tőle kölcsönözve a címet, valahogy így gondolom én is. Egyébként nem tudom elmondani, és nem is nagyon akarom, hogy miről szólnak majd az idei koncertek. Korábbi számokról van szó természetesen, de másként hangszerelve. Így érvényesül a folyamatosság. Az a jó, hogy csak úgy vagyunk, és hogy ebben a rohanó életben lehetnek kiszámítható pontok. Ilyen szeretnék lenni én is.
– Minden fellépés gondosan tervezett, ahol a számok sorrendje is sok mindent elárul...
– Valóban nagyon fontos a sorrend, de néha még turné közben is megváltoztam. Ez a szabadság adja a koncertek dinamikáját, hiszen a színpadon élőben minden attól függ, hogy milyen a közönség és hogy mi mennyire érezzük egymást.
– Lassan három és fél évtizede, hogy az emlékezetes Ki Mit Tud? után a pályára léptél. Elég sok minden változott körülötted. Új zenei műfajok, tehetséges fiatalok tűntek fel, külföldi zeneműkiadók vették át a hanglemezpiacot...
– Örülök, hogy zajlik a zenei élet is, már nagyon régen így kellett volna lennie. Sajnos, az én generációm ebből kimaradt. Nem baj, emiatt nem bánkódom. Nem tudni, mi lett volna. A „ha"-val nehéz játszani. Lett volna talán néhány magyar világsztár? Ki sem tudtuk próbálni. Egyébként annak idején rólunk is sok őrületes dolgot mondtak. És lám, itt vagyunk, ilyenek vagyunk.
– A koncerteken népes zenészcsapat kísér, ismert, kitűnő muzsikusok.
– Kilenc művésztárs, akik nagyon fontos szerepet játszanak a műsoromban. Valamennyien profi muzsikusok, hangszerük talán legjobbjai. Többhetes kemény próba után vágtunk a tavaszi turnéba, amelynek kiemelkedő előadása lesz április 19-én a Budapest sportcsarnokbeli koncert – hála a támogatóknak.
– Kik lesznek a színpadon? Presser Gábor és a többiek?
– Maradjon meglepetés. Akik azonban a színpadon körülöttem vannak, és az állandóságot, valamint a folytonos megújulást biztosítják: Papp Gyula – billentyű, Szabó Tamás – szájharmonika, Csurgai Attila – dob, Dandó Péter – basszus, Horváth Kornél – ütőhangszerek, Sipeki Zoltán – akusztikus és elektronikus gitárok, Czomba Imre – tangóharmonika, Faith Ildikó, valamint Magyar Hajnalka – vokál.

•	Nyomtatóbarát változat