Vissza a főoldalra
Életrajz Életrajz Életrajz
Diszkográfia Diszkográfia Diszkográfia
Dalok Dalok Dalok
Szerzők Szerzők Szerzők
Zenésztársak Zenésztársak Zenésztársak
Koncertek, turnék Koncertek, turnék Koncertek, turnék
Sajtó Sajtó Sajtó
Fotóalbum Fotóalbum Fotóalbum
Zene Zene Zene
Videó Videó Videó


Sajtó

Nagykanizsa
1986

Siker

Kern és Zorán

Kern Andrásnak tavaly nagylemeze jelent meg. Zorán, ezt meghallva, műsorába vendégnek hívta őt, és a héten Pécsett is bemutatták közös koncertjüket.

– Azért ez nem ment annyira egyszerűen – mondja a „vendég" –, mint ahogyan a műsorban is elmondom, nemcsak egy percet gondolkoztam, hanem hosszas rábeszélésre volt szükség. Színpadi rutinom van, de popkoncerteken igazán semmi gyakorlat nem áll mögöttem. Riasztott a zenekarosdi, ezt sokat kellett és kell gyakorolni. Talán egyszer jól meg majd.

– Most a koncerten nem ment jól?

– Nem éreztem igazán jól magam.

– Tényleg sokat számít a tapasztalat – toldja meg Zorán. Szeretnék hinni, hogy amit csinálunk, az az intellektuális műfaj része. Van azután, hogy az emberek fáradtabbak, kevésbé fogékonyak, azért ez ott is áthidalható. Melodikusabb dalokkal például. Már az első pár perc alatt meg lehet érezni a közönséget, és akkor esetleg az ember enged abból, amit eredetileg kigondolt, és kicserél egy-két dalt.

– Ezúttal is szükség volt ilyen cserére?

– Nem, itt, Pécsett most nem. Pusztán azért említettem, mert Andris hét számot tanult be az együttessel, és valóban könnyebb dolgom van az évtizedek alatt összegyűlt dalokkal.

– Egy másik Kern-lemez elképzelhetetlen?

– Lassan készülget – mondja András –, nagyon lassan. Mindenesetre kértem Zoránt, írjon erre nekem dalokat...

–...és én szívesen meg is tenném, ha Andrisnak tetszene. Egyelőre azonban novemberben szeretnénk fölvenni a következő lemezemet, és ha igaz, akkor ez a jövő év elején meg is jelenik.

– Végül is közös film is volt már, a Ripacsok.

– Igen, abban mind a ketten megjelentünk – mosolyog Kern András –, és épp beszélgettünk róla, hogy párhuzamos Ki-Mit-Tud?-ban szerepeltünk. Szóval eddig azt sem bántuk meg, hogy együtt lépünk most föl. A színház egyébként nem látja kárát, most épp az Ördögökben játszom a Vígben, de jóformán gyerekkoromtól ötvenféle dolgot csináltam egyszerre, és megszoktam, hogy azért rend legyen a fejemben – mondja, és mielőtt útnak indulnának, még hozzáteszi: – Írd meg, hogy két baromi jókedvű manus hatalmasakat sörözget, és közben énekel – nevet, és még egyet kortyol a vizespohárból.

Sz. Koncz I.

Nyomtatóbarát változat