Budapest – A hatvanas évek elején világszerte új őrület szállta meg a fiatalokat, ezt később valaki beatzenének nevezte el. Amerikai szociológusok állítják: ez az egész azért jöhetett létre, hogy a háborúban megszenvedett gyerekeket a sors kiengesztelje. A divat szerencsére nem ismert határokat, és legyőzve a vasfüggönyt Magyarországra is eljutott.
A szülők törhették a fejüket, ugyanis az összes kamasz gitárt akart vásárolni, sorra alakultak a beatzenekarok, mint például a Metro zenekar, melyet Sztevanovity Zorán alapított. Nevét 1963-ban, egy tehetségkutató versenyen ismerte meg az ország. A Metro két albumot (Metro, Egy este a Metro-klubban) és vagy 40 kislemezt hagyott az utókornak. A hetvenes évek közepén – a zenekar feloszlása után – Zorán szólista pályára lépett, új dalai már-már a vele együtt felnövő generáció „himnuszai" lettek. A Bob Dylan, Paul Simon, Leonard Cohen, Serge Gainsbourg hangulatvilágát idéző nóták ma már a gyűjtők féltve őrzött kincsei.
– Érdekes, hogy amikor Strasbourgban a magyar kolóniának tartottunk koncertet, nagyon sok francia is eljött meghallgatni – mesélte a Blikknek Zorán. – Utána sokan mondták, hogy mennyire megfogta őket néhány dalom. A sanzonok országában ezek a szavak kitüntetésnek számítanak.
Zorán című nagylemezével 1977-ben indult szólókarrierje, ezen az énekes és a szerzők zseniálisan éreztek rá a hetvenes évek hangulatára, és a mű sikere attól kezdve meghatározta Zorán pályáját. A magyar rock és jazz veretes figurái álltak mögé, de az „új Zorán" szellemiségét alapvetően Presser Gábor zenéje és testvére, Dusán versei formálták. Csodálatos balladákban, fanyar humorú, gyakran ironikus dalokban szólalt meg Zorán, visszatért a muzsikába az elfeledett tangóharmonika, és megszületett a filozofikus rockzene.
A szövegek, a zene és az előadó hitelességét egyébként a közönségen kívül a szakma is elfogadta, ezt bizonyítja az 1982-ben kapott Liszt Ferenc-díj, mely eredetileg a klasszikus zenét játszó előadóművészek díja. Később Göncz Árpád is kitüntette, a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét adományozta neki, és az ARD tévétársaság Arany Európa-díját is elhódította.
További lemezeit követően 1993-ban Zorán – hazánkban elsőként – unplugged koncerteket adott a Pesti Vigadóban, aztán a sikereken felbuzdulva az egészet bevitte a BS-be, ahol 12 ezer ember tombolt dalai hallatán.



Zorán-diszkográfia
Metró (1969), Egy este a Metro klubban (1970), Zorán (1977), Zorán II. (1978), Zorán III. (1979), Tizenegy dal (1982), Édes évek (1985), Szép holnap (1987), Az élet dolgai (1991), Metro együttes összes felvétele (1992), Az elmúlt 30 év (1993), Kell ott fenn egy ország (maxi single, 1994), Majd egyszer (1995), Zorán-koncert (1996), Zorán 1997.

•	Nyomtatóbarát változat