Vörösvári Újság
2008. április 12. szombat Zorán
Hadd legyen sírban csend S reménynek hely ott fent S addig a part mentén Hadd legyünk ő és én Hadd legyen jó kenyérhez szó Szerelmet választó Hadd legyen vég az istenektől S béke az embertől Mintha csak egy ima szavait morzsolná rózsafüzérként nekünk Zorán ezen a péntek esti koncerten. S várjuk is tőle a feloldozást. A megtisztulást. A katarzist. Pedig nem olyan könnyű az, az emberiség leghosszabb, s leggyalázatosabb százada, a XX. század minden aljassága után. Egy olyan korszak után, amikor ólommal írott rend uralkodott, s torz lett a dal, ha torz volt a táj, s csak kérni volt hatalma már az embernek. Ha már menet közben ülhetünk Kár, hogy alig-alig vesszük észre Hogy már nem megyünk, csak érkezünk De nekünk így is jó, így is jó, így is jó Döcög a gép, de nekünk így is jó, így is jó… Pedig közben múlik minden. A szerelem. Az élet. Vásunk. Törődünk. Enyészünk. Lehet olyan a világ Amilyet szeretnénk Hidd el, a hajnal attól szép hogy minden éjben ott lapul Az örök sötétség Dusán gyönyörű, filozofikus és szellemes szövegei, Presser Gábor nagyszerű zenéi Zorán szuggesztív előadásában egy olyan produkciót alkotnak, amely egészen kivételes. S amelyre oly annyira szükségünk van, mint egy falat kenyérre… Fogarasy Attila
|