Nyomtatás

Kurír
1994. április 24. vasárnap

Remények dalban

Hej, tulipán, tulipán! Sanyarú a sorsod mostanában! Lehetsz te életed virágjában, azaz hogy virág az igazi életedben, s virulhatnál mindenki örömére, sokaknak mégis keserűvé válik a mosolya, ha meglát. Szimbólum lettél ugyanis, s lehettél volna a reménység jelképe, de már-már a reménytelenségé lettél. Szomorú szavakat intéznek hozzád, miképpen Bródy János is, tudod, az a rockzenész, neked címzett sorainak Koncz Zsuzsa adott hangot péntek este a Budapest Sportcsarnokban. Ha rózsa volnál, még legenda is lehetne belőled, ám nem vagy az, s most már nem is leszel, az biztos. Örülhetsz, ha képesek leszünk újra csupán virágot látni benned. Egyelőre azonban úgy néz ki, le(ma)döfött téged Magyarország legújabb kori történelmének legnyugodtabb ereje. Na igen, ő nyugodt, csak körötte, általa (is) terjed a nyugtalanság. Hagyhatnánk persze a politikát, ne keverjük össze egy koncerttel, naná, hogy hisz a dalban, ki ezzel keresi kenyerét. Csakhogy – akár kimondták, akár nem – aki tegnap fellépett, tisztában volt azzal, puszta jelenlétével is mond valamit. A közönség nem különben.

Nem is mulasztotta el Hobo köszönteni azokat, akik tudták, miért vannak ott, meg azokat is, akik nem tudták, és azokat, akik örültek ennek, s azokat is, akik nem, hiszen a tolerancia lelkükből fakadó kötelezettsége azon művészeknek, akik ezen a Jancsó Miklós rendezte előadáson nevüket, tehetségüket adták a humánum melletti kiálláshoz. S a fellépők sokan voltak, ismertek és kevésbé ismertek, szólisták és kísérő zenészek, technikai munkatársak és szervezők.

Az egyszerűség, a gondolatok tisztasága jellemezte az estet. Egészen megható példa volt erre Sebestyén Márta gyönyörű éneklése, Sebő Ferenc – ha szabad így fogalmazni – átszellemült vidámsága, a Merlin Színház József Attila Kommandójának (Hobo, Galkó Balázs, Jordán Tamás, Márta István, Kaláka együttes) produkciója, Gerendás Péter fájdalmasan szép dala, Mácsai Pál szavalata.

Valójában hétköznapi dolgokról esett itt szó. Egyebek mellett a lemondás üdvösségéről (úgymint káros szenvedélyek, köztük ital, kártya, nők, rádió, televízió) szólt Bródy, Zorán, meg arról, mit és miben hitt apja és ő maga, de úgy ám, hogy más is érezhette, érdemes hinni bennük. Farkasházy Tivadar és Jancsó Miklós pediglen a legegyszerűbb előrejelzéssel szolgált. Ne várd a májust!

Sajnálom, ezt neked üzenték, tulipán!

Bányai György