Kurír
1997. április 21. hétfő
Emlék, este
Zorán hallgatott egy évig. Szombaton este aztán ismét zenélt, meg is telt a Budapest Sportcsarnok. A színpadon vele voltak zenész barátai, ők eddig is segítették a muzsikust, aki a koncertet felesége emlékének ajánlotta.
Az összes hely foglalt volt szombat este a Budapest Sportcsarnokban. A telt házat Zorán személye és a hosszú, egyéves hallgatás indokolta. A koncertet az est főszereplője felesége emlékének ajánlotta.
Zorán és zenész barátai két és fél órán át „a ritka percek selyemszalagját bontogatták". Számos olyan dal hangzott el, így a Hómadár még a Metró-időkből vagy a Szabadon jó, amelyet ritkán hallhatott a publikum. Igen érdekes volt a számok hangszerelése, ami ezúttal kissé keményebbre sikeredett. Persze azért nem kellett attól tartani, hogy valamiféle heavy metal mulatságot lát a közönség. Viszont feltűnő volt, hogy minden hang tökéletesen a helyén volt, s ez manapság – amikor szinte csak playbackről hallhatjuk kedvenceink többségét – igen ritka.
A Zoránért aggódók megnyugodhattak ezen az estén, a művész újra a régi. Sokak szerint ebben nagy szerepe van Szandra lányának és az alkotótársaknak – közülük ott volt a színpadon Presser Gábor, Horváth Kornél és Karácsony János –, akik mindvégig tartották a lelket a teljesen elkeseredett zenészben. A díszleten látható égbolt tehát nem volt más, mint üzenet, mely szerint „kell ott fenn egy ország, amely bárkit átölel". Zorán egyébként ősszel új stúdióalbumot készít, várhatjuk tehát a folytatást.
GRÉCZY