Magyar Ifjúság
1979. január 19. péntek
Írj lemezkritikát
Zorán és kortársa
A televízióban egy hanglemezgyári szakember megkockáztatta az összehasonlítást Zorán első nagylemeze és egy Abba-lemez között, állítva, hogy Zorán lemezén is „van annyi„. Ez akkor jutott eszembe, amikor egyszerre vettem meg a Zorán II-t és a Wings London Town című lemezét. Az is eszembe jutott, hogy Zorán és Paul McCartney nagyjából egyidősek, és ma – a 15 ével ezelőtti társaktól többé-kevésbé elszakadva – „saját útjukat járják”. – Olvastam valahol, hogy McCartney a Beatles tagjaként egyszer már halhatatlan, de érdekelte, hogy a legendák és a rajongás „lecsengése" után mi a különbség, és van-e hasonlóság.
Első hallásra hazafias érzelmeimet ápolgatva – a Wings-lemez egyhangúnak, Zoráné érdekesebbnek, színesebbnek tűnt. Zorán néhány számán nagyon érezni a gazdag hangszerelésre való törekvést, de a kevesebb hangszerrel előadott dalok is jól fel vannak öltöztetve. Másodszorra már színesedett a Wings-lemez is. McCartney és társai nem csináltak nagy ügyet a hangszerelésből, de a jellegzetesen meleg, mély hangszínű akkordok közé sok érdekeset bújtattak el. A többszöri hallgatás sokat előhoz, egyre élvezetesebbé téve a lemezt.
A két lemez zenéjének tartalmi része, azt hiszem, hasonló színvonalú. Presser és McCartney zeneszerzői stílusának van egy közös vonása: ügyesen alkalmazzák az érdekes hatású hangnemváltásokat. Írnak kiemelkedően jól eltalált számokat és elengednek néhány halványabbat is. Az utánérzések Zoránnál jobban zavarnak. Amikor Paul McCartney Elvist utánozza (Name and Address), inkább azonosulási szándékot érzünk, mint paródiát, Zorán Romantikája viszont nem tudja eldönteni, hogy komolyan vetesse-e magát vagy se.
Az első Beatles-lemezen McCartney alig jutott szóhoz énekesként Lennon mellett. Elég színtelen, fedett, gombócos hangja volt. Fejlődését jó néhány lemez mutatja; ma a szakma egyik legrutinosabb, minden hájjal megkent énekese, aki azt csinál a hangjával, amit akar. Zorán vele született adottságai hasonlóak. Nehezen kezelhető, könnyen hamis felhangokba csúszó, de vonzó, egyéni színű hangja van. Ezen a lemezen sokkal tisztábban énekel, mint az elsőn, de énekkultúrája nem mérhető Pauléhoz.
A Wings-lemez borítóján rajta vannak a dalszövegek, hogy egy szótárral akár a magyar hallgató is követhesse. Sztevanovity Dusán szövegeihez nem kell szótár, de helyenként erős figyelemre van szükség, hogy követni tudjuk. Kiderül, hogy a magyar fiúk sokkal komolyabban veszik a dalszerzést, hivatásukat és egyáltalán a világot. A szövegek többségében az elhivatottság kissé meghatott kifejezésével találkozunk. A meghatottság csúcspontja az Elfogult üzenet végén, már-már visszatetsző. A Wings szövegeiben több a jó megfigyelés, a hiteles életkép, a gúnyos megjegyzés – Dusánnál is ezek a legjobb sorok.
Az egyes dalok stílusát tekintve a Wings-lemez szélesebb skálán mozog. Zorán lemezén nincsenek keményebb hangzások, erőszakos ritmusok. „Elsősorban lírai és intellektuális" – mondhatná a Pesti Műsor valamelyik művelt műsorvezetője.
Ezzel együtt Zorán második nagylemeze sem sikerült rosszul. Az összehasonlítást – bár többé-kevésbé elmarad tőle – kiállja egy nemzetközi lemezsikerrel is. Egy dologban le is győzi: A Wings-lemez 100 forinttal drágább.
Chikán András, Budapest