Nyomtatás

Dunántúli Napló
1989. július 18. kedd

Éjféli beszélgetés Zoránnal

Koncert után Bandó nyaralójában

Kellemes nyárest az orfűi sporttábor melletti szigeten. Kis szabadtéri színpad, a most újra megnyílt Eldorádó bár, Zorán és Nagy Bandó (mint házigazda), ez volt a kínálat az „Orfűi Nyár" legutóbbi rendezvényén. Az előadást követően Zorán Nagy Bandó nyaralójában adott lapunknak interjút.

– A Szép holnap című nagylemezen szerepel a Hé ‘68! is. Ugyan ma este ez a szám Kern András távollétében nem hangozhatott el, a műsor hallgatása közben mégis eszembe jutott: a ‘68-as reformfolyamatot többek közt a hazai rockélet robbanása kísérte. Állítólag ma is a reform jellemzi hétköznapjainkat... Vajon a rock most miért szorul ki a közéletből?

– Nem szabad a két időszakot összehasonlítani. Húsz ével ezelőtt egész Európa forrongott, a rock pedig generációs lázadások jelképe lett. Ma egészen más a helyzet. De meg kell mondjam: mai reformra még nemcsak a rock nem válaszolt, de a többi művészeti ág sem. Persze ilyen felfordulásban az nem is csoda. Meg hát attól tartok: legtöbbünk azt gondolja, hiába talál ki valamit májusban, ha az a kiadás miatt csak októberben juthat el a közönséghez, hisz addigra nagy valószínűséggel aktualitását veszti. A kérdést persze úgy is fel lehet enni, hogy ma miért nem annyira fontos a rock, mint húsz évvel ezelőtt? Erre a válasz ugyanaz: a mai rohanásban az alkotóművészet mindenképpen hátérbe szorul.

– A beat-nemzedék ma már a negyvenévesek táborát jelenti. a hajdani lázadók egy része manapság a hatalom csúcsain, a politikában, a bankszférában szorított magának helyet, míg van ki csendes belenyugvással éli kispolgári életét...

– És miért rossz ez? A világon mindenütt a negyvenes a legmunkabíróbb korosztály, úgyhogy abban, hogy a beatnemzedék a „hatalom átvételén" munkálkodik, nem látok semmi különöset és kivetni valót. Kispolgári életmód? Mit kell érteni ezen? azt, hogy nevelem a gyerekem és örülök a családomnak? Ha igen, akkor vállalom, hogy kispolgár lettem. Mi több, örömöm telik benne.

– Ha már a hatalomról esett szó: Zorán kikre szavaz?

– Sajnálatos, de a jelenlegi palettán egyetlen olyan szín sem található, melyben ráismernék az általam ideálisnak tartott, a humanizmust mindenek fölé helyező irányzatra.

– A könnyűzenei szakszervezet alakulásakor téged választott vezetőjének. Most mintha túl nagy lenne a csend... Új műsorod miről szól majd? Vagy ez teljesen a Presser-Dusán szerzőpárostól függ?

– Továbbra is ők írják a dalaimat, de most hiába mondanék bármit. Lehet, hogy úgy alakul: két hónap múlva az egész megváltozik.

Pauska Zsolt