Pesti Műsor
1977. október
Zorán
Egy majdnem elfelejtett hajdani nagy sztárnak 1977-ben nagylemeze jelenik meg, amely egy csapásra visszajuttatja őt a legjobbak sorába. Ez lehetne a távirati tömörségű összefoglalása Sztevanovity Zorán idei évének. A bővebb értékelés viszont sok helyet igényelne. Hiszen a siker összetevőiben nemcsak a dalok harmóniáit és kivételes dalszövegeit kéne megvizsgálni, hanem a hatalmas érdeklődés okait is. Bebizonyosodott, nemcsak az erőszakos heavy-rock dalok számíthatnak nagy közönségsikerre, hanem azok is, amelyek nyugodt, lecsendesült világukkal a napok szürkének hitt, de életünkben mégis fontos perceit fogalmazzák meg és helyezik új megvilágításba. Így van-e ez?
– Nem hiszem, hogy első szólólemezem hallgatásához ilyen bonyolult vizsgálatot kéne végezni. Mindössze arról van szó: néhány barátommal túl sokat vitatkoztunk arról, hogy vajon őszinte-e a munkánk, tiszták és becsületesek-e a gondolataink. Aztán rájöttünk: a sok vita helyett megpróbálhatnánk közösen bebizonyítani igazunkat. Mikor beléptünk a stúdióba, úgy éreztük, hogy a közös dalok minden szaváért és taktusáért vállalhatjuk a felelősséget. És ami a legcsodálatosabb: ez az érzés még ma, fél évvel a lemez megjelenése után sem veszített abból a hevületből.
– Én téged kérdezlek és te többes számban válaszolsz. Kikre gondolsz?
– Azokra a barátokra, akiknek a segítsége nélkül nem jöhetett volna semmi létre. Elsősorban Presser Gáborra, aki „elhitte a hírmondó szavát", vagyis hitt bennem és a dalban, és testvéremre, Dusánra, aki olyan versek megírásában vett részt, amelyeket sohasem tudtam volna egyedül kimondani.
– Úgy tudom, van még egy segítőtársad, akit nem említettél...
– Persze. Demjén Feri, Babos Gyula, az LGT tagjai...
– Én nem rájuk gondoltam.
– ...Igen, van valaki, aki elsősorban abban segített, hogy a magánéletem és a munkám légköre nyugodt legyen. És mivel a PM szívesen közöl talányos kérdéseket és játékokat, a nevéről csak annyit: T. Gy.
– Mit hozhat még az idei év?
– Nem vagyok telhetetlen, felejthetetlen év lesz ez így is. December közepéig Koncz Zsuzsával járom az országot, aztán itt a szilveszter.
– Kivel töltöd az ünnepeket?
– Azokkal, akiket felsoroltunk a beszélgetésben.
– Jó mulatást.
Bálint Péter