Petőfi Népe
1990. április 23. hétfő
Segítettek!
Rejtelmek, ha zengenek...
Az E5-ös félegyházi belterületén történt még tavaly nyáron. Egy tolókocsiba kényszerült mozgássérült fiatal szeretett volna átjutni az út túlsó oldalára. Igen ám, de az arra járók közül senki nem segített neki, egyedül pedig kockázatos lett volna nekivágnia. Barczika László tanúja volt az iménti esetnek és azon túl, hogy segített a srácnak, belátta: ennél jóval több segítségre van szükségük a mozgássérülteknek, valamint a szellemi fogyatékosoknak. És Dinnyés József daltulajdonos barátjával elhatározták: segélykoncertet szerveznek Félegyházán. A művészek tiszteletdíjukat ajánlják fel, a közönség pedig a jegy megvételével, illetve esetleges pénzbeli adományával enyhíthet valamelyest – természetesen csak anyagilag – az arra rászorulókon. A művészek az első szóra igent mondtak.
Dinnyés, Zorán, Nagy Bandó, Sebő és Hollai, valamint a műsorvezető: Király Zoltán.
Szombaton gyakorta zúgott a taps az ipari iskola tornacsarnokában. Megtelt a hatalmas terem. Jutott hely a tolókocsival érkezőknek is. Dinnyés megzenésített versekkel kezdte a műsort, Sebő Ferenc az énekelt versek mellet tekerőlanttal kísérte a jól ismert népdalokat. Zorán egy szál gitárral vívott ki vastapsot, míg Hollai Kálmán musical- és cigánydalokkal, Nagy Bandó András poénjai ezúttal is „ültek".
Egy szöszke, tolókocsis kisfiútól valamennyi, fellépő művész kapott virágcsokrot. Láttam, maguk az előadók is meghatódtak. Persze, Segítettek!
(borzák)