Pesti Műsor
1994. július
„Ne várd a májust”
Zorán nyara
– „Az elmúlt 30 év...” után végre pihensz?
– Elhatároztam, hogy nyáron nem vállalok semmit, mert a harminc évből az utolsó két és fél rendkívül zsúfolt volt. A nyár amúgy is színpompás népi banzájok időszaka. A jó vagy rossz értelemben vett harsányságé. Az én koncertjeim pedig inkább színházi jellegűek. A nagy szabadtéri színpadokon nem érzem elég közel magam a közönséghez.
– A dalaid valóban finoman játszanak az érzelmekkel, néha még szomorkás is a hangulatuk. Ha már az évszakoknál tartunk, nekem az ősz jut róluk az eszembe.
– Lehet, de azért a tavaszi turné is egész jól ment.
– Az előadói pályán eltöltött három évtized kapcsán megjelent Zorán-csomag (hanghordozók, könyv, videofilm) kifutását követően új időszámítás kezdődik?
– Nem. A harminc év csak azt jelezte, hogy ennyi ideje vagyok a pályán. Ha tavaly nem jut eszünkbe megünnepelni, minden ugyanúgy folytatódott volna, mint eddig. És persze folytatódik is. Presser Gáborral és Dusánnal már tervezzük a következő lemezt. Az eddigi beszélgetéseinkből az derült ki, hogy különösebb stílusváltás nem várható. Az újdonságokat az életünkben és zenei ízlésünkben bekövetkezett változások, valamint Dusán szövegei képviselik. A produkciók folyamatosságán belül eddig is minden lemeznek sajátos arculata volt. Erre törekszünk most is.
– Már évtizedek óta Dusán dalszövegekben megfogalmazott érzéseit, gondolatait közvetíted. Nem lehet, hogy a színpadi és némileg valós éned valamennyire – bocsánat a kifejezésért – az öcséd kreálmánya?
– Az identitásommal kapcsolatban még soha nem merültek fel kételyeim. Azon sem gondolkodtam még el, hogy a közös produkciókban százalékban kifejezve kinek-kinek mennyi az érdeme. Felesleges is. Azt hiszem, tisztában vagyunk azzal, hogy mit köszönhetünk egymásnak és azzal is, hogy egy koncert vagy lemez létrehozása csapatmunka. Minden produkció zeneszerzőre, szövegíróra és előadóra épül. Nem hiszem, hogy egy énekesnek meg kellene indokolnia, hogy a szövegeket miért énekli úgy ahogy, ne adj isten, teljes átéléssel. Végső ítéletet úgyis a közönség mond.
– Az új Zorán-albumot mikor véleményezhetik az emberek?
– Legkésőbb tavasszal. Ősszel Presser Gábor jelentkezik szólólemezzel, mostanában azon dolgozik. Szerencsére a „harmincéves” kiadvány nagyon jól megy és a korábbi koncertturné sikere is arra enged következtetni, hogy van még spiritusz a dologban. Ami pedig lendületben van, azt felesleges megállítani, így aztán őszi turnét is tervezünk. Annyi kérés után végre meglátogatjuk a környező országok magyarlakta területeit.
– Beszélgetésünk elején említetted, hogy komoly munkába nem kezdesz a nyáron. Mivel töltöd az időd?
– A ‘92-es Metró-koncerttől kezdve egészen a tavaszi turné befejezéséig rengeteg tennivalóm volt. A lányom közben tinédzser lett és sokkal kevesebbet foglalkoztam vele, mint szerettem volna. A feleségemmel sem tölthetünk elég időt együtt. Kell már egy kis nyugodt családi élet és szükségem van aktív pihenésre, mozgásra is. Aztán az utóbbi években nekem is csak újságolvasásra jutott időm, pedig rengeteg érdekes szépirodalmi munka jelent meg. Van mit bepótolnom... Azért előveszem a gitárt, játszom, néhány dalkezdemény már meg is született a következő lemezre.
Dobay Kiss Gábor