2003. május
Zorán III.
Retrospektív recenzió 2003-ból
Zorán első két albumával új minőség született a magyar popzenében. A szólópálya indulása ritka csemegével ajándékozta meg a kortárs közönséget, és időtálló értékeket hagyott az utókorra. A harmadik szólólemez azonban még az első kettő mércéjével mérve is különleges értéknek számít. Ez az album ugyanis nem egyszerűen az alkotók kreatív ihletének újabb lenyomata, hanem esszenciája annak a fejlődésnek, amit Magyaroszágon popzenében élt át Zorán, Presser Gábor és Szörényi Levente generációja.
Az album kulcspontja éppen Szörényi és a Fonográf közreműködése három nóta erejéig. Ezek közül kettőt (Gyönyörű szép álom, Hajolj le hozzám) Szörényi Levente és Bródy János szerzett, a harmadik (Mit nekem) pedig Presser-szerzemény. A Gyönyörű szép álmot Presser és Tolcsvay billentyűs összjátéka, a Mit nekem-et Levente hegedűszólamának beemelése teszi emlékezetessé – e két nóta előadásában dolgoztak szorosan össze a két alkotókör tagjai. A Hajolj le hozzám című nótában kizárólag a Fonográf tagjai kísérik Zoránt.
Az, hogy nem a Szörényi által szerzett dalok lettek a Zorán-lemez legjobban sikerült, és főleg legnépszerűbb darabjai, pontosan az alkotói folyamat rejtett logikájára, ha tetszik, irracionalitására világít rá. A Fonográf és az LGT (mondjuk így!) műhelyének esélye sem volt az összeforrásra, azonban kevés kockázattal állíthatjuk, hogy Szörényiék beszervezése Zorán produkciójába fúziós folyamatokat indított el a Zorán–Presser–Dusán műhelyen belül. Így születhettek meg a Nekem még nem volt gyerekévem, az Így is jó vagy a Vasárnap délután című dalok.
Zorán, Presser és Szörényi között az összekötő kapcsot Tolcsvay László jelentette. Tolcsvay már szerepelt Zorán első lemezén is, de Presserrel való professzionális együttműködése sokkal régebbre, 1969-re és a Petróleumlámpa című Omega-nóta felvételére nyúlik vissza. Szörényi Levente ezzel szemben a Zorán III. nagylemez időszakán kívül sohasem dolgozott együtt Presser Gáborral. Ugyanezen időszakban még egy-egy dalban működtek együtt Levente 1980-as Hazatérés című szólólemezén és a következő évben kiadott első Komár László-albumon. Miközben Zorán lemeze világosan bizonyította a két korszakos dalszerző és előadó amúgy is sejthető „inkompatibilitását”, a kísérlet „melléktermékeként” fantasztikus nagylemez született meg.
Zorán harmadik albuma úgy haladta meg az első kettőt, hogy nem távolodott el azoktól. Azt, hogy a lemez az előzőek alapján nyit új dimenziókat, már a borító is illusztrálta. Zenei tartalom tekintetében viszont minden korábbinál – és későbbinél – változatosabb program és előadásmód jellemzi ezt az alkotást, mely egy-egy dalon belül is merész stiláris váltásokat (például szerenádmuzsikára következő prózai betéteket) alkalmaz.
Ha az album egészét tekintjük, felfedezhetjük az egyes nóták szembeszökő különbözősége mögött meghúzódó nagyszabású koncepciót. Ez a koncepció nem pusztán a könnyen felfedezhető városszimbolikára vonatkozik – a város maga is szimbóluma a mélyebb tartalomnak. A Zorán III. album a felnőtté válás, a személyiségfejlődés történetét, önmagunk megalkotásának vállalkozását meséli el. Lenyűgöző popzenei eszközökkel tárja a hallgató elé a legnagyobb emberi kaland panorámáját, és eközben mindent elmesél a popműfaj magyarországi felnőtté válásáról is.
Porosz Péter