Nyomtatás

2003. május

Az ablak mellett

Retrospektív recenzió 2003-ból

Zorán 1999-es lemeze olyan sűrítmény, amely az életmű minden fontos értékét felvonultatja, persze új dalokba költöztetve át azokat. Valóságos szemle az album, két évtized zenei és szövegbeli alkotásainak rendszerezése, „katalogizálása”. A katalógust Presser és Dusán tartják szorosan kézben, most először fordul elő, hogy más szerző nem is kerül a lemez közelébe.

A dalszemle darabjai hangulatosak, a folyamat azonban hamarosan nyomasztóvá válik az értő füleknek. Óhatatlanul Noé bárkájának emléke, vagy a „mindent két bőröndbe gyűrtünk” érzése keríti hatalmába a hallgatót. Mint a lemez mindent elsodró befejezésekor kiderül: nem alaptalanul. Zoránék nagy átkelésre készülnek fel. A nagy átkelésre.

Hogy miből, miért született ez a különös, megrázó lemez, nem tudhatjuk. Az elkészítésekor kétségkívül uralkodó „ezredvégi hangulat” talán segít a megfejtésben, de aligha ad kielégítő választ. Lehet, hogy a huszadik század európai menekültjeinek, köztük a magyarországi zsidóknak és Jugoszlávia népeinek sorsa elevenedik meg az albumon? Talán. Az biztos, hogy a lemezen szereplő egyes daloknak vannak előzményei, és azóta vannak folytatásai is – az album egészének értelme azonban példa nélkül áll Zorán életművében. Ha Az ablak mellett nem jelent volna meg, talán nem is lenne hiányérzetünk. Így viszont olyan zárt, öntörvényű alkotással gazdagodtunk, aminek megfejtéséhez nem elég a popzenei műveltség. A lecke fel van adva.

Porosz Péter