Boldog idő
Presser Gábor – Sztevanovity Dusán
|  |  |  |  |
| Olyan | büszkén | állt a | tábor | |
| | | | |
| Pont a | világ | kellős köze | pén | |
| | | |
| És a | miénk volt egy | sátor | |
Az egy roppant fényes kor volt
Éjjel-nappal a nap sütött
És a nagy célt felfedeztük
Engem ő, és én meg őt
| |
| A szív | dobolt |
| | |
| Mert az volt a | szép boldog idő | |
| | |
| Se bor, se | pénz, csak én meg | ő |
| | |
| Az volt a | szép boldog | idő |
| |
| Boldog | idő |
Nappal főleg vermet ástunk
Már vállig ért a szép jövő
De mi mindig fölül voltunk
Egyszer én, máskor ő
Mondhatsz bármit, nekem tetszett
Ez az átkos múlt idő
Mert a sátor ott állt benne
És benne én, s benne ő
Nagy élet volt
Az ének szólt
A szív dobolt
Mert az volt a szép boldog idő
Se bor, se pénz, csak én meg ő
Az volt a szép boldog idő
Csak én meg ő, boldog idő
Aztán összedőlt a tábor
Pont a béke kellős közepén
S maga alá gyűrt a sátor
És benne ő, és benne én
S mire lassan előbújtunk
Tábor nincs, csak rossz idő
Megyünk sátor után nézni
Erre én, és arra ő
Előttünk áll
A tág határ
S én látom már
Hogy az lesz a szép boldog idő
Se gond, se pénz, se bor, se nő
Az lesz a szép boldog idő
Se pénz, se nő, boldog idő
Hogy az lesz a szép boldog idő
Se gond, se pénz, se bor, se nő
Az lesz a szép boldog idő
Se pénz, se nő, boldog idő
Boldog idő, boldog idő
Se pénz, se nő, boldog idő
Se bor, se nő, boldog idő