Vissza a főoldalra
Életrajz Életrajz Életrajz
Diszkográfia Diszkográfia Diszkográfia
Dalok Dalok Dalok
Szerzők Szerzők Szerzők
Zenésztársak Zenésztársak Zenésztársak
Koncertek, turnék Koncertek, turnék Koncertek, turnék
Sajtó Sajtó Sajtó
Fotóalbum Fotóalbum Fotóalbum
Zene Zene Zene
Videó Videó Videó


Sajtó

Magyar Hírlap
1995. november 4. szombat

Majd egyszer...

Zorán neve egy nemzedék számára nem csupán lágy dallamokat idéz, hanem egy korszakot jelképez, azt, amikor megalakult a magyar beatmozgalom.

Most szellemi műhelyében, a tágas, barátságos budai lakás piciny szobájában ülünk Zoránnal. Fő helyen a komputer, amely időnként a zeneszerzésben is szerepet kap. Itt sorakoznak több mint három évtized munkásságának kitüntetései is. Köztük van az Arany Zsiráf Díj, amelyet a Magyar Hanglemezgyártók Szövetségétől kapott, mivel az év legjobb albumának nyilvánították „Az elmúlt harminc év" című lemezt. Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársaság érdemrend Tiszti Keresztjét. Tavaly decemberben eddigi művészi pályafutása elismeréséül – első kelet-európai művészként – az ERD televízió Arany Európa Díjában részesült.

– Nem zárkózóm elefántcsonttoronyba, nem vagyok magányos farkas. A feleségem és a kislányom jelenléte inspiráló hatású. Szeretem, ha körülöttem zajlik az élet.

– Dalai többsége szomorú hangvételű. Miért?

– Ezt elsősorban Dusántól, a testvéremtől kellene számon kérni, aki többnyire a szöveget írja. De a választ én is tudom. Ezek a dalok hasonlítanak az életünkre, ezért mindenféle kincstári optimizmust nélkülöznek. Az élet a maga realitásában keményebb, könyörtelenebb és számonkérőbb, mint ahogy mi szeretnénk.

– Milyen kapcsolatban vannak Dusánnal?

– Nagyon jó testvéri viszonyban. És remélem, ez sok évtizedes munkánkban tükröződik is. A hatvanas években ez a mozgalom egy életérzést fogalmazott meg. Ma a show-business részeként egy üzletággá vált. Annak idején még úgy gondoltuk, hogy csináljuk egy darabig, majd visszatérünk a rendes polgári foglalkozásunkhoz.

– Szeretné, ha kislánya, Szandra követné a zenészi pályán?

– Nagyon félteném. De szerencsére ez a veszély egyelőre nem fenyeget, mivel Szandra még háromhetente váltogatja az elképzeléseit: hol kozmetikusnak, hol lakberendezőnek készül. Imádom a lányomat, minden túlzással és elfogultsággal. Próbáljuk a feleségemmel együtt úgy nevelni őt, hogy ne legyenek benne előítéletek. Szeretnénk, ha sokáig gyerek maradna, mégis valamennyire felvértezzük az élet bekövetkezendő eseményeire. Szeretném, hogy ne alakuljanak ki benne azok a félelmek, amelyek bennünk vannak. Szeretnénk, hogy sok barát vegye körül, nyitott, vidám legyen. Bármit kérdezhet tőlem, bármikor. Arra törekszünk, hogy értelmes környezet vegye körül. Jó lenne, ha barátként is elfogadna, nem csak apaként!

– Hogyan tölti szabadidejét?

– Szívesen megjavítok mindent a ház körül. A villanyszerelés vagy a bútorkészítés kellemes elfoglaltság számomra. Szeretek teniszezni. A ráckevei Dunaágnál van egy kis házunk. Ott szoktam evezni. A természet felüdít, kikapcsol.

B.M.É.

Nyomtatóbarát változat