Különleges koncertprodukcióval lép színpadra Zorán. Öt éve ő volt, aki nálunk az unplugged – erősítők nélküli – műfajt népszerűsítette. Most újabb variációt talált ki az akusztikus hangzásra.

– Amit most csinálunk – mondja Zorán –, már nagyon hasonlít a kamarakoncertekre. Összesen négyen járjuk az országot. Horváth Kornél játszik ütőhangszereken, kongákon, csörgőkön, Lattman Béla basszusgitározik, őt a dzsessz kedvelői jól ismerik, Sipeki Zoltán és jómagam pedig gitározunk, s én persze énekelek is.
– Szakmai kihívás ez a felállás?
– Igen, hiszen itt aztán végképp nem szabad hibázni. Egy nagy színpadon, ahol tucatnyi zenész dolgozik együtt, előfordulhat olyan baki, amit csak a muzsikusok vesznek észre, s a közönség nem. Jelen esetben viszont a publikum közvetlenül a lábunk előtt ül, és mindent lát és hall. Fokozza a nehézségeket, hogy a dalokat át is kell hangszerelni. Nincs ugyanis billentyűs hangszer, harmonika, szinte minden zenei részt a három gitárral kell megoldani. Néhány hónapja előmerészkedtünk már ezzel a programmal, s egészen fantasztikus reakciókat váltott ki a közönségből. Az emberek felváltva tapsoltak.
– Lehetséges ilyen koncertet rendezni a Budapest Sportcsarnokban is?
– Ott egészen más az atmoszféra, a teret csak hangosítással lehet megtölteni. A főváros ezúttal ki is marad, de október közepéig járjuk a vidéki városokat, s három előadást a Felvidéken is sikerült megszerveznünk.

•	Nyomtatóbarát változat