– Súlyos gondok vannak a szakmában. Óriási a bizonytalanság, egyrészt a hirtelen jött decentralizáció miatt – ami önmagában egyértelműen pozitív jelenség – hiszen bizonytalan kimenetelű vállalkozások sora indult útjára, másrészt az adórendelet miatt, amely sok jó művésznek tette kilátástalanná az egzisztenciáját.
Manipulált a piac, a központi elosztás nem veszi figyelembe az érték szempontjait. A pénzügyi megfontolások teljesen háttérbe szorították a kultúrpolitikai irányelveket. Tarthatatlan állapot, hogy tehetséges előadók csak a lemezgyár esetleges jóindulatából juthassanak kiadási lehetőséghez.
Sok művészben csak a lelkesedés, a szakma iránti szeretet tartja a lelket a folytonos anyagi gondok közepette.
S ennek nem csak a színvonal süllyedése, az anyagi megfontolásból születő produkciók előretörése az oka. Nagyon sokan veszik le a sápot a szakmáról. a magyar zene értéke is sokat romlott a hetvenes évek óta. Egyrészt más szocialista országokban, főként Lengyelországban, az NDK-ban, Csehszlovákiában igen erőteljesen fejlődtek a zenekarok. Másrészt azért, mert mi csak exportálni akartuk nekik a zenét, míg importra csak ritkán voltunk kaphatók.
A nyugati piac sokkal bonyolultabb kérdés. Amikor tizenöt-húsz évvel ezelőtt vevők akadtak a magyar énekesekre, zenekarokra, ezer akadályt kellett volna itthon leküzdeni ahhoz, hogy kijussunk. abban a légkörben ez szinte reménytelen volt. Ma már lehet utazni, csakhogy most mi nem kellünk. Ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk, tökéletes nyelvtudás, nagy tehetség, rengeteg pénz, és főleg profi menedzselés kellene.
Nagy a bizonytalanság a szakmában a talpon maradásért folytatott küzdelemben. Ezért is kerül a politizáló rockzene ismét előtérbe a színpadon. Talán évekig is.

•	Nyomtatóbarát változat