 |
Szobrok
Első útján minden reggel Őket köszönti a fény Ott, a kopár szirt tetején Márványbőrű, karcsú leány Régen ölelésre vár Előtte egy szép ifjú áll És lép a lány Megy a fiú felé Sosem éri el Az ifjú vár Kezét nyújtja elé Mégsem éri el Csak egy lépés van már köztük Még sincs számukra remény Szobrok ők egy szirt tetején És lép a lány Megy a fiú felé Sosem éri el Az ifjú vár Kezét nyújtja elé Mégsem éri el Csak egy lépés van már köztük Még sincs számukra remény Szobrok ők egy szirt tetején Szobrok ők egy szirt tetején 
|
 |
