 |
Valahol mélyen a szívemben
Műszerek rajzolnak izgatott görbét, De egyik sem mutatja meg, Hogy mi lakik mélyen a szívemben. Tudom, a szívben nem lakik érzés, De valami ott mozdul meg, Valahol mélyen a szívemben.. Talán jobb is ez így, hogy nincs elég szavam rá, S annak, mit érzek, csak tört részét mondhatom el, Mert egyszercsak ott állnék meztelen szívvel, Azokkal szemben, kik álruhát öltöttek fel. Mégis irigyen tisztelek költőt és festőt, Ki helyettem mutatja meg, Hogy mi lakik mélyen a szívemben. Néha magam sem tudom, hogy dadogni könnyebb, Vagy titkolni kényelmesebb Hogy mi lakik mélyen a szívemben. Mert ha ki tudnám mondani, és szavam is van rá, Nem egyszer szürkén és okosan hallgatom el Hiszen beszélni tanulva tanulunk csendet. S azt is, hogy van, mikor hallgatni, hazudni kell. Rövid kis hír, csak egy fotó, vagy semmi, Már megszoktam, világok omlanak össze A Földön az égen és itt, Valahol mélyen a szívemben. Véleményt mondok pár megszokott szóval, De a hangszóró nem viszi át, Hogy mi lakik mélyen a szívemben. 
 |
 |
