 |
Távolság
Jó volt látni behunyt szemmel S mindent érteni, amit érzek Szavak mélyén bármi bújt el Vele rezdülni mindig, mindig tiszta szívvel Milyen távolságot szült sok hangos év Hamis csörtetés, mi folyton utol is ér Hívás, kiáltás, süket távolságba szédül – mondd, hogy tévedek Ha nem is jártunk egy irányba Soha nem zavart egy másik gondolat S ha a szenvedély épp új csatába hív Aki veszt, aki más, mért nem maradhat állva Hol a lelkesedés haraggá fakult Hol az ellenfél már kezet sohasem nyújt A világ egyre kisebb, ám a távolság még nőhet – mondd, hogy tévedek 
|
 |
