 |
Magyarország
Keresztút, keresztrejtvény S mint a mesében, vonz a remény Minden lépés választ ígér Poros útjelzőt forgat a szél Néhány betű, néhány hang Búcsút éneklő, lassú harang Körbenőtte az életemet Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet Magyarország Öcsi sóhajt: „Még egy sört!” S aztán lazán az enyémből tölt A csapos bambul, meg se hall Kinn az utcákon túl nagy a zaj Van egy dal, kell egy rím Csak az ő nyelvén illik rá: kín Te is jöttél, én is jöttem Néha megrogytam, te sem léptél könnyen Legyél régész, mélyre áss! Egyre régebbi otthont találsz Újabb réteg, újabb kép Valaki előtted s előttem, ugyanitt élt Időn innen, évszámon túl Minden tollhegyre más nevet szúr Nyitott könyv bárki előtt Ott a válasz a sorok között Magyarország Szívbe vésett örök rejtvény Titok-medál a kedvesem mellén Aranyfüggés aranyláncon Mikor ölelem, soha nem is látom Mondd a kódot, a kapu nyílik De ha nem jössz rá, várhatsz a sírig Tegnap tudtad, de mára új kell Mert a hoppmester épp a trónra ült fel Magyarország Csak egy rejtvény, s kell egy élet Hogy a megfejtés szélére érjek Miért várok, miért félek, Miért merengek ennyit a válaszon? Néhány betű, néhány hang Búcsút éneklő lassú harang Körbenőtte az életemet Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet Magyarország 
Keverés és mastering: Paczári Károly (Tom-Tom Stúdió, 2009) 
|
 |
